Válaszadásra sem méltatta.
Csak ült vele szemben és bár kedvesen mosolygott, tekintete üres
volt és rideg. Elképzelte amint a lány testét szépen
becsomagolná egy sötét zsákba és a tengerbe dobná. Mennyi
izgalommal teli pillanatot élhetne át, milyen vadul dobogna a szíve
mikor azt a széles konyhakést, mely érte kiált, hogy megragadja,
a mellkasába döfhetné. Mi több, talán még csavarna is egyet
rajta, hogy hallja az inak roppanását amint az éles penge utat tőr
magának. Aztán kihúzná és és újra beledöfné. De nem
ugyanoda, hanem egy kissé lentebb, csak pár ujjnyival arrébb, hogy
aztán újra átélhesse azt a tökéletes dallamot.Borsódzott a
háta és valami megmozdult benne. Olyan bizarr és jóleső érzés
áradt szét az ereiben, amit már évek óta nem érzett. Nem, nem
teheti ezt. Erről már hosszú ideje leszokott, uralkodnia kell
magán. Elfordította a tekintetét, majd lassan felemelkedett
székről és a konyhapultnak támaszkodott. Csitította önmagát s
a vágyait. A lány még mindig a karosszékben ült, s a szemei
szikrát szórtak. Kérdezett valamit amire nem kapott választ, de
reméli, hogy végre minden olyan lehet mint régen volt. Carlos a
hajnali fényben oly tökéletesnek tűnt, hogy Leila hirtelen
elfeledve minden bosszúságát felsóhajtott. Vágyai felébredtek,
akarta őt, érezni a férfiasságát akkor is, ha nemrég talán egy
másik nőt tartott a karjaiban. Carlos fejében a hangok örvényként
kavarogtak, s bármennyire igyekezett csitítani őket, azok egyre
zavarosabbá váltak. Ismét a lányra pillantott, tekintetét immár
betöltötte a féktelen vágy, mely egészen a csontjáig hatolt. A
kezei megremegtek, amint a lány felé nyújtotta a karját. Leila
közelebb lépett és átölelte őt. A férfi erős karjai átfonták
a derekát, finom ajkaik összeforrtak, s testük ösztönösen
feszült a másikéhoz. Carlos az ujjait a lány hosszú szőke
hajába fúrta, tenyerét végigsimította a mellein, s egy hirtelen
mozdulat után az ablaküveg szilánkokban hullott alá a magasból.
Leila arcát eltorzította a rémület, szemei kitágultak és a
vékony hálóingjébe belekapaszkodott a szél.
Carlos elégedett mosollyal az arcán
pillantott alá, arcán kisimultak a gondterhelt ráncok és végül
megszólalt.
- Igen drágám, egy másik nővel
voltam. - mormolta és rágyújtott egy jól megérdemelt cigire.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése